27.10.2012

Először is köszönöm szépen nektek az egy hónap alatt a több, mint 1000 látogatót. Másodszor pedig innen szeretnék Boldog Születésnapot kívánni Biankának!

„Azt kérdezed ki az igazi, ki a valódi barát? 

Az akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát. 

Kinek szemébe nézve, meglátod minden apró baját, 

kit csendesen megvigasztalsz, 

ha könny borítja arcát, ha ok nélkül bezárkózik, 

te átmászod hallgatása falát. 

Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát. 

Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan, 

hogy alul múlod őt, vagy túlszárnyalod. 

Kinek látvány szívedet és lelkedet melengeti, 

kivel jó a csend szavát hallgatni, 

s együtt merengeni. 

Kinek nem számít mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát, 

kivel ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ. 

Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, 

s ha választásra kerül a sor, 

te szó nélkül mellé állsz. 

Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér, 

a világ összes, minden kincsénél. 

Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod, 

kinek barátságát minden körülmény közt vállalod!"

Az igaz barát érzi mikor a szükség hívja.”

Imádlak te bolond!! <3

xx

És akkor most jöjjön az új fejezet. ;)

27.10.2012

/Niall szemszöge/

Végre itt a szombat. Már alig vártam ezt a napot. Minden koncertünkre nagyon készültem, de erre még annál is jobban. Tökéletes produkciót akarok nyújtani Emnek. Korán reggel már be kellett mennünk még egy utolsó fő-főpróbára. Minden jól ment ahhoz képest, hogy a gyomrom görcsben volt. A koncert előtt még elmentünk a srácokkal kajálni.

- Na Niall jön Emily? – kérdezte Zayn érdeklődően.

- Emlékszel a nevére? – kérdeztem vigyorogva, ugyanis nem szokta megjegyezni egy-két hallás után a neveket. Válaszul egy mérgesebb nézést kaptam tőle, majd válaszoltam. – Azt írta vissza, hogy jönnek a barátnőjével. Nem küldtem nekik jegyet, mert már megvették régebben… - itt Harry közbe vágott.

- Akkor, hogy jönnek be VIP-be? Egyáltalán jól néz ki a barátnője?

- Csigavér haver.. – nyugtattam. – Úgy fognak bejutni Vip-be, hogy minden jegyszedőnek nyomtatott Paul egy képet és, ha meglátják Emilyt és a barátnőjét, akkor rájuk raknak egy-egy VIP kártyát, amit már előre eltettem nekik, viszont nem tudom, hogy néz ki a barátnője.

- Francba! – mondta elkeseredettséget színlelve Harry, de én csak mosolyogni tudtam rá.

- Látom nagyon boldog vagy – kaptam meg Liamtől.

- Jó megfigyelő vagy, mondták már?

- Várod már a találkozást? – kérdezte Lou.

- Áhh, dehogy – mondtam lesütött szemekkel. – Hülyék vagytok? 3 napja nem tudok aludni, mert a mai napot tervezgetem és tudom, hogy semmi sem úgy fog elsülni, ahogy azt én akarom.

- Erre jó a mély levegő és kifúj… Mély levegő és kifúj… - mutogatta nekem Zayn, hogy csináljam. Megpróbáltam, de nem ment. Csak még jobban izgultam.

- Ne izgulj már, mert akkor tuti minden rosszul fog sikerülni! Ne rágd ezen magad! Tudod én is ilyen voltam az első randim előtt Elenorral és aztán minden ment magától. Nem kell eltervezni, mert az a legjobb, ha magától jön minden és minden ösztönös. Hidd el nekem nem kell sablonosra tervezned a dolgokat, mert akkor azt hiszi Em, hogy az vagy te. Inkább add magad, hogy megismerhesse a saját éned – tök jól estek Lou szavai. Nem hittem volna, hogy ez a pár mondat billenti helyre az egész napomat. Valahogy tényleg arra jutottam, hogy nem tervezek semmit csak hagyom, hogy vigyen az ár magával és így hátha sikerülni fog.

Amikor visszaértünk a koncert helyszínére, már javába gyülekeztek a mindenre elszánt rajongók. Még jó, hogy nem vettek minket észre, mert éppen az egyik dalunkat énekelték. A srácok a közös, úgynevezett duma hely felé vették az irányt, de én inkább bementem az öltözőmbe és elkezdtem gitározni és a beénekelni, mert alig volt 2 óra a koncertig. Ránéztem az asztalomra és láttam, hogy a 2 VIP kártya eltűnt. Biztos már elvitte valaki a csapatból. Annyira belemerültem az éneklésbe és a gitározásba, hogy azt vette észre, valaki beszól az ajtómon, hogy 30 perc múlva színpadra lépés. Hírtelen összerázódtam a hangon és felpattantam, mert még fel sem öltöztem. Kiléptem az ajtón és a srácok álltak ott. Látták rajtam, hogy ideges vagyok.

- Bevette!! – kiáltotta el magát Harry.

- Nagyon nagyok vagyunk! Pacsit! – mondta Lou és a többiek felé fordult, hogy megkapja azt a pacsit.

- Ne már, hogy itt szívattok. Nincs is 30 perc kezdésig, mi? – kérdeztem a biztonság kedvéért.

- Nincs, mert 10 perc van… - pár másod perc szünet, amíg az arcomra fagyott az a kevés mosoly is.

- Ne ijedj már meg! – mondta Liam. – Még van egy óránk, csak azt akartunk, hogy ki gyere végre.

- Huhh.. Hála’ istennek! Már teljesen beparáztam.

- Na azt láttuk – mondta Harry még mindig nevetve.

- Te meg ne szóljál, mert nem is tudom, hogy a múltkori fellépésünkkor ki késett negyed órát – mondtam kedvesen, de szemrehányóan Hazzának.

- Arról nem én tehetek! Mondtam, hogy beszorultam az öltözőmbe!

- Csak el kellett volna fordítanod a kulcsot a zárba! – tölt ki nevetésbe Zayn.

- Jól van már! Nem lehet mindenki olyan észlény, mint te – bökte oldalba nevetve Liam Zaynt.

Miután mindent megbeszéltünk kimentem velük a duma helyre, meg átöltözni. Koncert előtt fél órával Paul jött be hozzánk.

- Niall már jönni akartam csak sok volt a dolgom. Annyit akartam mondani, hogy megérkezett Emily és a barátnője. Rájuk tettük a kártyát, meg egy-egy VIP-es karszalagot, de azt mondták, hogy megszeretnének titeket nézni a saját helyükről és csak koncert után akarnak bejönni.

- Oké! Kösz, hogy szóltál. Akkor most jól fog jönni az a mély levegő és kifúj technikád Zayn.

- Paul várj! – szólt Harry mielőtt még Paul elment volna. – Az Emily barátnője jól néz ki?

- Hát eléggé jó csaj, ahogy te mondanád. Stephanie a neve, de vedd úgy, hogy nem mondtam semmit – válaszolt Harry kérdésére és visszament sietősen.

- Figyeljetek srácok én mindjárt jövök csak kinézek, hogy látom-e hol ülnek vagy állnak a lányok. Nyugi vigyázni fogok, hogy ne lásson meg senki – mondtam a többieknek, akik nem válaszoltak csak bólintottak, mert akkor kötötték fel rájuk a füleseket.

Gyorsan elmentem és megnéztem hol ülnek, de a paravánok mögül nem nagyon láttam semit, ezért inkább be mentem a stúdió helyiségbe, ahol rögzítették a koncertet és megnéztem a monitoron őket. Ott már láttam belőlük mindent. Pont úgy ültek, vagyis álltak, de ülő helyük volt, hogy előttük kordonnal volt elválasztva a fenti ülőhelyek és az előttük lévő álló helyek. Tökéletesen rájuk lehetett látni, mert miután tudtam, hogy hol ülnek megnéztem őket a színpadról is. Élőben még gyönyörűbb volt Em, mint a képeken és a barátnője is meg fog felelni Harrynek. Visszasiettem a fiúkhoz mert színpadra kellet lépnünk.

Minden jól indult és a második számnál még puszit is kaptam Emtől, amit szépen zsebre tettem. A srácok látták ezt és elmosolyodtak rajta. Szegény közönség azt se tudta miről van szó. Lassan az utolsó dalhoz közeledtünk és én egyre jobban izgultam a találkozás közben. Miközben az I Want-hoz öltöztünk át Harry megköszönte nekem, hogy ilyen szép lányt hozott magával Emily, pedig nem is az én érdemem.

Vége lett az utolsó dalnak is és elhagytuk a színpadot…

/Emily szemszöge/

- Ébresztőő! – hallottam egy nagy kiáltást és valaki rám ugrott. Gondolom Steph volt az, mivel más nem hiszem, hogy itt van nálunk. – Itt a nagy nap és már így is el vagyunk késve.

- Miért? – kaptam fel hirtelen a fejem. - Hány óra van?

- Délután fél 1.

- Akkor miért lennénk elkésve?

Emily ruhája

- Mert még le kell tusolnunk és a hajunkat meg a sminkünket is meg kell csinálni – kaptam meg az egyszerű választ.

- Részben igazad van, de én nem készítek nagy sminket magamnak, mert szeretnénk természetes maradni, hogy a saját énemet lássa először Niall.

- Lehet, hogy igazad van. Én sem csinálok magamból pláza cicát – mondta nekem igazat adva Steph.

Stephanie ruhája

Órákig készülődtünk, mert a zuhanyt csak külön tudtuk használni, de 2 és fél-3 óra alatt elkészültünk és elindultunk a koncertre. Igaz csak 8-kor kezdődik a fellépés, de mi mindig szeretünk ott lenni pár órával kapunyitás előtt, mert olyankor nem kell sokat várni, hogy letépjék a jegyed és hamarabb be is juthatsz.

Mielőtt beengedtek minket, azelőtt nem sokkal láttunk Stephel begurulni egy nagy fekete autót a hátsó bejárathoz és a fiúk szálltak ki belőle. 

Szerencsére rajtunk kívül senki sem vette őket észre, mert akkor nagy roham indult volna meg. Nyugisan beszélgettünk pár lánnyal, amikor egy hang azt mondta: „ Emberek! Pénztár nyitás.” Ekkor a tömeg megindult és elkezdtünk beszállingózni. Mindenki rohanva foglalta el a saját helyét.

- Emily? – kérdezte egy jegyszedő, akinek egy kép volt a kezében. Bólintottam és a jegyszedő elkiáltotta magát, hogy : „ Paul!”. Néhány pillanat múlva a srácok testőre Paul tűnt fel az emberek között és valamit tartott a kezében. 2 darab VIP kártya és 2 darab VIP szalag volt a kezében. Félre hívott minket és ránk akasztotta őket, majd elmagyarázta, hogy hová kell mennünk a koncert végeztével. Steph teljes sokkba került a VIP felírat láttán az én szívem pedig egyre jobban vert. Csoda, hogy nem kaptam szív infarktust. Miután Paul elengedett minket, gyorsan elfoglaltuk a helyünket és örömittasan vártuk a koncertet, de a koncert végét még jobban. Alig vártam, hogy végre találkozhassak Niallel.

Az egyik dal közben dobtam egy puszit Niallnek és valószínűleg észrevette, mert viccesen zsebre tette, a fiúk pedig aranyosan elmosolyodtak a játékunkon. Esküszöm minden egyes dalt jobban élveztem, mint általában bármelyik koncertjükön. Benne lehetett az is, hogy tudtam Niall biztos figyel és az is, hogy vártam már a találkozásunkat, ezért tele voltam örömmel. Egyébként szerintem alakítottunk a koncerten, mert amikor a „műhógolyó” dobáló rész volt, Steph úgy elkapott egy gömböt, hogy nem esett szét és hülyeségből visszadobta a srácoknak a színpadra. Pechére eltalálta Lou-t, aki értetlenül nézett ránk, mert látta, hogy honnan jött a hógolyó. Válaszul Stephtől kapott egy tárt karok-os váll rántást és egy kérdően vigyori fejet, amin a fiúk elkezdtek nevetni és nem tudták abbahagyni, szóval a dal végéből nem lett semmi. Louis meg is köszönte a dal végén és közölte, hogy senki nem merte még visszadobni nekik, úgyhogy ez volt az első alkalom, ami egész jól vette ki magát, mivel nem arcon találta.

- Na azért az megnéztük volna, ahogy arcon csap a hógolyó – nevetett Harry és kapott egy haj borzolást Loutól, majd elmentek átöltözni és lehiggadva jöttek vissza.

Vége lett az utolsó dalnak, az I Want-nak és a fiúk szokásukhoz híven lerohantak a színpadról. Az emberek negyedórán belül kezdtek elfogyni és elkezdhettük keresni az ajtót, ahol be kell mennünk. Megtaláltuk, de szólt Steph, hogy menjünk el a mosdóba rendbe tenni magunkat, mert teljesen ki voltunk fulladva. Pihentünk pár percet, majd visszamentünk és beléptünk az ajtón…